Alsószentmárton

Alsószentmárton (horvátul: Semartin, románul: Sânmarta de Jos, cigányul Senmarto) község Baranya megyében, a Siklósi járásban.

A Dráva-melléki síkságon fekszik, a horvát határtól mindössze 3 kilométerre (déli határszéle egy rövid szakaszon egybe is esik az országhatárral). A szomszédos települések: északkelet felől Egyházasharaszti, nyugat felől pedig Matty, mindkettőtől egyformán 4-5 kilométerre helyezkedik el. Határos még délkelet felől Olddal, észak felől pedig Siklóssal is, de egyikkel sincs közvetlen közúti kapcsolata. A két legközelebbi város Siklós és Harkány, 9, illetvre 14 kilométerre.
Csak közúton közelíthető meg, a Kistapolca-Matty közt húzódó 5709-es úton. Gyűrűspuszta nevű külterületi településrésze, mely a központtól mintegy 3 kilométerre délnyugatra fekszik, közúton csak Matty felől érhető el, az 5712-es útból kiágazó 57 123-as számú mellékúton Keselyőspusztán keresztül.

Fennmaradt oklevelekben 1332-ben jelenik meg a neve először (S. Martino alakban írva). Egykor itt állt a vaskaszentmártoni apátság.

A 18. században Drávaszentmártonnak hívták és az Esterházy család, majd a vakai apátság birtoka volt.

A 20. század második feléig elsősorban sokácok (horvátok) lakták.

Trianon után, majd a második világháborút követően a falu lakói egyre nagyobb számban vándoroltak ki Jugoszláviába, s ennek következtében 1980 körül Alsószentmárton etnikailag cigány településsé vált. Cigány lakosai a beás, más néven teknős/teknővájó cigányok muncsán alcsoportjába tartoznak. Nyelvük archaikus román dialektus.

2013-ban Alsószentmártonon mérték az országban a legnagyobb éves csapadékmennyiséget, 1083,1 mm-t.[3]

A település a 2010-es években sorozatosan az ország legszegényebb településeinek listáján szerepelt. A 2017. decemberi statisztikai adatok szerint a faluban akkor 27,3%-os volt a munkanélküliség.[4] 2019-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellje alapján kidolgozott roma felzárkóztatási stratégiának egyik célpontja Alsószentmárton lett.